2026. október 14., szerda

Danyil Harmsz: Negyvennégy pici pinty

vagy a régi kor (rendszer) orosz irodalmi kultúrája. 

Amikor sok éve tavasszal takarítottuk a gyülekezetet, amit lehetett és amire nem volt szükség, azt lomtalanítottuk. És mivel én nagy könyvgyűjtő és könyvbarát vagyok, minden, ami könyv volt, és érdekesnek találtam -  hazahoztam.
Aztán beleolvasgattam néhányba, és ráakadtam erre a gyöngyszemre. De tényleg az.
Férjnek felolvasást is tartottam, aki kicsit kibukott tőle. Én persze jót szórakoztam rajta, de azért elgondolkodott...
A szocialista irodalom érdekes csodája :(

Versek, mesék, tréfás történetek váltogatják egymást a sajátosan szellemes író -költő kötetében. Réber László humoros illusztrációi, Rab Zsuzsa fordítása még vonzóbbá teszik a kisebb és nagyobb gyerekeknek egyaránt szórakoztató könyvet.

1974-ben írták, és még Réber László rajzai sem dobtak rajta. Szerintem. Mégis előszeretettel szedem elő, és olvasgatom - saját szórakoztatásomra. 



 

 

Gyerekekről szóló mesék, nagyon hétköznapian, nagyon életszerűen. E

Az is nagyszerű benne, hogy annak ellenére, hogy majd 50 éve íródott, teljesen olyan kalandok történnek a mesében a gyerekekkel, amik ma is működnek.
Kisiskolásoknak remek olvasnivaló.

2026. október 13., kedd

You’ve Got Mail / A szerelem hálójában

 „…Maga is szereti az őszt? Ilyenkor mindig rám tör a suliholmi vehetnék. Úgy küldenék magának egy csokor kihegyezett ceruzát, ha tudnám a nevét meg a címét! Másrészt viszont ennek a nemtudásnak is megvan a varázsa.”

A FILMÜNK. Férjjel a mi romantikus filmünk. Rengetegszer megnéztük együtt, szinte már tudjuk kívülről, szoktuk is idézgetni egymásnak a mondatokat, amelyek elhangoznak benne. Egy kedves, könnyed kis romantikus film. 

You’ve Got Mail / A szerelem hálójában

A fenti a mondat megy már egy ideje a fejemben, többször eszembe jut a Férjjel közös, kedvenc filmünk.  Egyszerűen imádom ezt a filmet. Rengetegszer láttam, és tudom kívülről. Megunhatatlanul romantikus, de nem giccses és nem tesztoszterontól túlfűtött. Kedves, romantikus, amilyennek kell lenni.

Ráadásul azért is áll hozzám közel, mert mi is leveleztünk Férjjel, még úgy a "régi módon ám, bélyeg, boríték"... és valahogy beszippantott. Nem New York, hanem a hangulat. 

„Kedves Barátom!

Szeretném úgy kezdeni a levelemet, mintha csak egy korábbi beszélgetést folytatnánk. Tegyünk úgy, mintha régi, kedves, jó barátok lennénk, ellentétben azzal, amik vagyunk: két névtelen idegen, akik összefutottak a traccsvonalon életük első próbálkozásánál.
Kíváncsian várom, vajon mit mond ma a NY152. Bekapcsolom a komputerem, türelmetlenül várom az összeköttetést, bejutok az internetre és… elakadt lélegzettel várom, amíg meghallom azt a két kis szót: Leveled érkezett!
Nem hallok semmit, még a New York-i utcák zaját sem, csak a saját szívdobogásomat. Levelet kaptam! Magától.”

Annak idején én is nagyon vártam, hogy levelet kapjak a nekem fontos Férfitől, amiből aztán házasság lett. De ez a film igen szórakoztató.
Amúgy is szeretem a jó romantikus filmeket, és egykoron Meg Ryan neve ezt fémjelezte.

A filmet
Nora Ephron rendezte, a forgatókönyvet pedig Nora és Delia Ephron írták, alapjául László Miklós 1937-es Illatszertár című színműve szolgált. A film New Jersey-ben játszódik, és a történet középpontjában két üzleti rivális áll, akik az interneten egymásba szeretnek anélkül, hogy tudnák, ki a másik a valóságban.
A kritikák egykoron vegyesek voltak, a film mégis nagyon népszerű lett a közösség körében, az egyik legkedveltebb romantikus vígjáték. Ma már nincsenek ilyenek, vagy nagyon kevés. - Szerintem volt egy bája, egy hangulata. Én pl. évekig olyan házat szerettem volna, mint Kathleen Kelly lakása. Elsősorban a könyvespolca miatt, és még több ideig szerettem volna egy sarki könyveskuckóban dolgozni. 
Fontos szempont, hogy a könyvek és a könyvesboltok fontos szerepet kapnak a filmben, ami nekem külön vonzó, és minden könyvszerető embernek az. 
Tom Hanks és Meg Ryan pedig annyira cukik együtt. 💓

A mellékszereplők is nagyszerűek voltak. Greg Kinner nagy kedvencem volt benne, de ő szerintem mindenben jó. 
Ez a film egy örök klasszikus. És még a zenéje  is jó, pedig nem szoktam sokat foglalkozni a filmek zenéjével. 

Szeretettel ajánlom, nézzétek meg! 

2026. október 12., hétfő

Agatha Christie: Órák

Letagadhatatlan, hogy az embert megfertőzi az éppen olvasott könyv stílusa."

Végre befejetem! Olyan sokáig tartott! Esténként, csak úgy esett ki a kezeim közül, de ez leginkább a fáradtság miatt volt.

Ezekben a kiadásokban jelent meg ez a könyv:

   
Ez Hercule Poirot 34. megjelenése Agatha Christie könyveiben. 

Kicsit vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban, mert egyfelől eleinte nagyon tetszett, megragadott, egyedi volt, de a végével egyébként nem vagyok túl elégedett, legalábbis nekem furcsa volt. 

Volt a könyvben egy jó adag olyan rejtély, ami eléggé izgalmasan indult nekem. Lehet, ez csak én érzem így, de egészen borzongató felállást sikerült összehozni az írónőnek, de lehet csak nekem volt ilyen hangulatom és a könyv ezt hozta ki. Elég érdekes volt, ez a gyilkosság és ennek megvalósítása, az órák kérdése és minden egyéb, ami így alakította ezt a nyomozást. Kicsit érdekes, furcsa, nem szokványos, de nekem ez tetszett benne igazán. Még ez a félhold alakú elrendezés is kicsit érdekes volt, de nekem bejött. 

A nyomozás is jól alakult, bár Poirotnak a megoldáson kívül nem sok szerepe volt. Szerintem nem is kellett volna bele. Jobb lett volna, ha Colin nyomozza ki, és jobban örültem volna - ebben az esetben - több romantikus szálnak.  Nagy izgalmak viszont nem voltak benne, szokásos kihallgatás, találgatás, majd persze a megoldás. 

A megoldás, ami nem volt rossz, kreatív volt, de nekem valahogy gyenge volt a végére. Kicsit úgy érzem, olyan csavarok voltak benne, amelyek nem voltak kellőképpen kibontva, előkészítve, mert habár így tökre érthető mi történt, de az olvasó honnan találja ki ezt? Vagy lehet, csak én nem figyeltem eléggé…

Valahogyan nagyobb durranásra számítottam a vége felé, de attól még élvezhető olvasmány volt, mindig rádöbbenek, mennyire szeretem Agatha könyveit és milyen kár, hogy már csak néhány kötete maradt, amit nem olvastam még…

Nekem ez van meg, még nagyon régen rendeltem.

 

A történet:
Sheila Webb hivatásos gyors- és gépírónő. A Wilbraham Crescenten lakó Miss Pebmarsh személyesen őt kérte telefonon az irodától, így Sheila elindul. „Nyisson csak be”, szólt az utasítás. Be is nyit, bemegy a nappaliba, ahol egy csomó órát talál – meg egy hullát. Ekkor ér haza Miss Pebmarsh, aki majdnem rálép a halottra, mert… vak. És esküszik rá, hogy ő nem rendelt gépírónőt.
Colin Lamb óceánkutató biológus, de most éppen nem eredeti szakmájában dolgozik. A kémelhárítás ifjú csillaga egy papírdarab nyomán jut el a Wilbraham Crescentre – ahol a sikoltozó Sheila zuhan a karjába. Szerencsére Colinnak sok jó barátja van: Hardcastle felügyelő, akit megbíznak az üggyel, és egy idős, bajszos belga úriember, bizonyos Hercule Poirot.
Szerepel még a bonyodalmak között egy építési vállalkozó, egy kém, két kíváncsi kiskamasz, egy öregasszony és negyven macska. Azért a végére szokás szerint minden kiderül! 

Idézetek

* Mindig bőszítő, ha mások többet tudnak az emberről, mint saját maga.

* Már százszor megmondtam, ne vérezzétek össze a nappalit! Menjetek egyenesen a konyhába, és tessék ott vérezni, ahol fel tudom törülni a linóleumról.

* A férfiak olyan gyerekek – mondta elnézően.

* Ezúttal egy csésze forró csokoládé állt az asztalkáján a könyöke mellett. Poirot-nak tényleg borzalmas ízlése van, ami az italokat illeti.

*– Akkor tehát a kertművészettel foglalja el magát?
– Úgy tűnik, mindenki ott végzi – mondtam.
– Én nem – mondta Poirot. – Egyszer volt az az úritök, igen – de soha többé. Ha az ember a legszebb virágokra vágyik, hát menjen a virágüzletbe.

* Ha valaki vak, az még nem jelenti szükségszerűen azt, hogy gyámoltalan is.

* Tudja, nekem nem az izmaimat kell edzenem, hanem az agysejtjeimet.

2026. október 11., vasárnap

Bögrék

Ki ne szeretné Agatha Christie könyveit? Ki ne szeretné akár olvasni, akár nézni a zseniális kis belga detektív izgalmas kalandjait? Az az igazság, hogy akárhányszor olvastam tőle egy-egy könyvet, még mindig lebilincsel, magával ragad... még akkor is, ha tudom ki a gyilkos, és tudom hogy mikor mi fog történni. 

Nagy bögregyűjtő vagyok, a pólók mellett ez a másik hobbim. Persze, már nincs elég hely, de azért mindig megoldom valahogy. :) Szeretem a bögréket, és most találtam kettőt, amit szeretnék itthonra. :) De szerintem a Férjem még jobban szeretné. :)

A másik bögre, ami nagyon tetszik... nost, én amikor ezt megláttam, Férjnek szeretném.
Nagyon szeretjük az NCIS-es filmsorozatot. Eléggé vicces. Még akkor is, ha gyilkosságokat derítenek fel, akkor is viccesek helyzetek és jelenetek vannak benne. És a filmben vannak Gibbs-szabályok, amelyeket olyan sokszor idéznek.
                                              Képtalálat a következőre: „gibbs rules”
Láttatok ilyen bögréket? 

2026. október 9., péntek

Janice Hallett: A Színjáték

Ezt a könyvet ajándékba kaptam az egyik kolléganőmtől. Mert tudja, hogy szeretem a krimiket. És bár nem ez jött a sorban, de előre vettem.

Nem ismertem Janice Hallett nevét, de persze sok íróét nem ismerem, annyira nem tudom nyomon követni a kortárs írókat. Meg persze a régieket sem. Mindenesetre lelkesen fogtam bele, ha nem is rögtön. 


 A színjáték című regény nagyon sok szempontból újdonság. A legnagyobb vonzereje számomra az, volt, hogy visszahozta a békebeli krimik agymunkára apelláló stílusát. Én regényekben és filmekben, sorozatokban is jobban szeretem a lassabban kibontakozó krimiket, nyomozásokat. Másrészt, ez egy modern levélregény. A történet e-mailek és üzenetváltások végtelen sorozata. Nem mindig tudtam nyomon követni a dolgokat, itt-ott elvesztettem a fonalat, nem voltak képbe, hogy kiről is van szó éppen az adott üzenetben, de alapvetően nem volt annyira rossz. 

Érdekes felépítésű regény, csak üzenetekből, e-mailekből meg jegyzőkönyvekből áll az egész, mégis letehetetlenül szórakoztató. Bár én a közepén rájöttem a legnagyobb csavarra, ettől függetlenül nem tudtam teljesen összerakni a sztorit, és még a vége is hozott meglepetéseket.

Tényleg nem tudhatja az ember, hogy kinek mi jár a fejében, ki milyen élethelyzetben van, és kinek mi van a lelkében.

Érdekes volt. Annyira nem tetszett, hamar rájöttem, hogy mi folyik a háttérben, ki miben volt ludas. Maga a regényötlet jó volt, mármint a levélregény. Állítólag több ilyen könyve van a hölgynek, ha találok még egyet, akkor elolvasom. 

Történet:

Egy gyilkosság. Tizenöt gyanúsított. Ki tudod bogozni, mi történt?

Lower Lockwoodban, ebben az álmos angliai városkában az amatőr színjátszó csoport nagyban próbál. A rendező, Martin Hayward, és a darab főszereplője, Helen – civilben férj és feleség – borzasztó hírt kapnak: unokájuknál ritka fajtájú rákbetegséget diagnosztizálnak, amelynek gyógyítása irdatlan költségekkel jár. A társulat tagjai ezért gyűjtést szerveznek.
Azonban nincs mindenki meggyőződve arról, hogy ez a kezelés hatékony, mint ahogy arról sem, hogy a gyűjtés valóban nemes céllal zajlik. A közösségben nő a feszültség, amely a ruhapróbán tetőzik. Másnap találnak egy holttestet, és valakit letartóztatnak. A tárgyalást megelőzően két fiatal ügyvéd tekinti át az anyagot – e-maileket, üzeneteket, leveleket – és egyre erősödik a gyanú, hogy a gyilkos itt van köztük. A bizonyíték az iratokban található – várja, hogy valaki rábukkanjon.

Idézetek:

* Az embernek fogalma sincs, min mennek keresztül mások.

* […] van, amit ha az ember egyszer megtud, már nem verhet ki a fejéből.
 
* Akkora kegyetlenség, hogy valaki épp csak betekintést nyer az életbe, amit nem élhet végig.

* Jobb dolog reménykedve utazni, mint megérkezni.

* Számára elképzelhetetlen, hogy a rosszabb napok miatt a jobb pillanatokat se élvezze ki igazán, és ebből mindnyájan példát meríthetünk.

* De az emberi természet már csak olyan, hogy próbál még a legrettenetesebb katasztrófában is morzsányi pozitívumot találni.

* Vizuális világban élünk, a képek sokkal hamarabb célt érnek, mint a szavak.

Olvasni jó!
Könyvet a kézbe!

Filmajánló - Nász-ajánlat

 Szeretem a romantikát, és romantikus alkatnak is tartom magam. Egy időben rengeteg romantikus filmet néztem. A kedvenceim a giccses karácsonyi romantikus filmek voltak, ami nem valós, de mégis olyan szórakoztató. 

Most, hogy itthon szenvedek a náthámmal és a derekammal - ez utóbbiról még várom az eredményeket, és már túl voltam egy nagy adag ruha vasalásán, - feldobott elém a net egy régi, romantikus filmet. ITT megnézhető. 


 Nem vagyok egy nagy Ryan Reynolds rajongó, ellenben Sandra Bullockot nagyon szeretem, és ahogyan Meg Ryan is a romantikus filmek egyik királynője volt, Sandra is. Nekem személy szerint az Aludj csak, én álmodom! a kedvencem tőle.

Egy cuki, limonádé semmi extrával. 

A film 2009-es, és talán egyszer láttam már, mert emlékeztem a fő irányvonalra, de egyébként annyira nem volt nagy szám. Sandra Bullock jó színésznő, a film nem volt túl jó. A táj, ahol játszódott, viszont szép volt. És Betty Whitenak igen jó szerepe volt. Ő volt a legszórakoztatóbb. 

Tartalom:

A bevándorlási hivatal ki akarja toloncolni az országból az illegális bevándorló Margaretet. A nő azt állítja, hogy házasodni készül, így nem küldhetik vissza a hazájába. A gond, hogy a vőlegénye, a gyanútlan asszisztense mit sem tud erről. Szerencsére Andrew, akit évek óta gyötört a munkahelyén, bizonyos feltételek mellett hajlandó belemenni a játékba. Erre azért van szükség, mert a hivatal embereit sem ejtették a fejük lágyára: bizonyságot akarnak. Nincs mit tenni, a páros a vőlegény családjához utazik Alaszkába. Az események nem egészen az elképzeléseik szerint alakulnak.  

A 2000-es évek egyik legviccesebb romkomjának tartják ezt a filmet. És tudom, hogy sokak kedvence Ryan Reynolds (az én nagylányomnak is, de ő a Deadpool miatt szereti). 

Tény, hogy aranyosak voltak együtt, és hogy elég játékos volt a két szereplő között a kémia is, de ilyesmi természetesen csak a romantikus filmekben történik. Ja, hogy ez az! Hát egyszer nézhető nekem.  

2026. október 8., csütörtök

Büszkeség és balítélet (1995): Akkor és most

Sosem tudom megunni... De csak ezt! Állítólag van új adaptáció, de én ezektől - mivel a megszokások embere vagyok, és rugalmatlan - ódzkodom. Valószínűleg megnézem majd, már csak kíváncsiságból, de én azért maradnék a klasszikus, BBC-s változatnál. 

 Büszkeség és balítélet (1995): Akkor és most

Egy kis időutazás a BBC-adaptáció szeretett szereplőgárdájával, amely egy egész Austen-rajongó generációt formált meg.

Colin Firth, Jennifer Ehle, Crispin Bonham Carter és Susannah Harker mindannyian figyelemre méltó karriert futottak be – de sokunk számára az ő alakításuk marad Darcy, Elizabeth, Bingley és Jane meghatározó változata.

Közel 30 évvel később ezek a színészek még mindig különleges helyet foglalnak el Austen szívünkben. Alakításaik szellemességet, melegséget, bájt és felejthetetlen kémiát hoztak a filmvászonra – az 1995-ös adaptációt időtlen klasszikussá téve.

Legyen szó Darcy tóparti jelenetéről, Lizzy csillogásáról, Bingley vidám kedvességéről vagy Jane derűs jóságáról… ezek a karakterek velünk maradnak. És a szereplőgárda mostani látványa csak még édesebbé teszi a nosztalgiát.
 
És négy felejthetetlen jelenetlopót nézünk meg újra:

Charlotte Lucas – Lucy Scott - Kiegyensúlyozott, értelmes és csendesen bátor. Alakítása Charlotte gyakorlatiasságát inkább szimpatikussá, mint cinikussá tette.
Mr. Collins – David Bamber - Kínos, alázatos, elképesztően vicces – Mr. Collins továbbra is a meghatározó alakítás sok Austen-rajongó számára.
Lydia Bennet — Julia Sawalha - Impulzív, hangos, kaotikus napsütés. Sawalha tökéletesen megragadta Lydia vakmerőségét és fiatalos báját.
George Wickham — Adrian Lukis - Bájos a felszínen… alatta a baj. Lukis pont a megfelelő keverékét adta Wickhamnek a csillogásnak és a veszélynek.
 
Közel 30 évvel később ezek a színészek még mindig különleges helyet foglalnak el Austen szívünkben. Alakításaik szellemességet, melegséget, bájt és felejthetetlen kémiát hoztak a filmvászonra – az 1995-ös adaptációt időtlen klasszikussá téve. Legyen szó Darcy tóparti jelenetéről, Lizzy csillogásáról, Bingley vidám kedvességéről vagy Jane derűs jóságáról… ezek a karakterek velünk maradnak. És a szereplőgárda mostani látványa csak még édesebbé teszi a nosztalgiát.
 
Jane Austen Forever! 

2026. október 7., szerda

Érdekesség Agatha Christie rajongóknak!

 


Isztambul első luxusszállodája, a Pera Palace Hotel 1892-ben nyitotta meg kapuját, és elsősorban a Párizs és Konstantinápoly között közlekedő Orient expressz előkelő utasainak kínált szálláslehetőséget. A szálloda 411-es szobája ma Agatha Christie nevét viseli. Az írónő gyakori vendég volt itt, mindig ezt a szobát kérte, és állítólag itt írta a Gyilkosság az Orient expresszen című regényét.

2015-ben a szálloda Christie születésének 125. évfordulóján háromnapos fesztivált szervezett, „Black Week Turkey” címmel, amelyen részt vett az írónő unokája és több neves kortárs krimiszerző is.

2026. október 5., hétfő

Szabó Magda: Abigél

 Az úgy volt, hogy a kisebbik lányom, aki nyolcadikos, a magyar tanára (aki az én egyik kedvenc kollégám, és akit én nagyon kedvelek) adott egy listát az osztálynak, hogy mit olvassanak el - még  nyáron. Nem kötelezőként, hanem ajánlottként. Volt rajta jó pár könyv, amit régebben olvastam. Nosztalgikus hangulatba is kerültem. 

Meglepő módon a lányom, aki sajnos nem szeret olvasni, mégis kiválasztotta Szabó Magda: Abigél című könyvét, de csak azért, mert az egyik barátnőjét Abigélnek hívják. - Mindenesetre jól indult. 

A másik vicces dolog az volt, hogy évek óta lerakatban vannak anyukámnál fiatalkorom könyvei, mert egyszerűen nincs hely nálunk, nem tudom hova tenni azt a sok-sok könyvet. De nyáron, amikor most autóval mentünk haza egy adag könyvet hazahoztam, és ez is köztük volt. És, ha már hazahoztam.... Nekem ez van meg, a régi, 1973-as kiadás - ami a születésem éve- és ajándékba kaptam az egyik osztálytársamtól születésnapomra. 

Szabó Magda zseniális a maga nemében, de tényleg. 

Természetesen a sorozatot, - amit Zsurzs Kati neve fémjelez, aki a maga nemében szintén hatalmas -  sokszor láttam, és már akkor a kedvencem volt. A 20-as éveimben beleszerettem Kőnig tanárúrba, természetesen a jellemébe. Kicsit olyan volt ő nekem, mint a Gyűrűk urában Faramir, akibe olvasás közben szintén beleszerettem. (A Gyűrűk urát nem szeretem, sem a filmet, de mindig találsz egy-egy érdekes, különleges jellemű szereplőt.) Nos, itt Kőnig tanár úr ilyen volt. 

Persze, hogy az emberek többsége a Kalmár Péter-féle tanárokba esik bele, hiszen jóképű, becsületes, egyenes ember, és ezt mindenki szereti. Vagy a Kuncz Ferikbe, de valljuk be, Kovács István mindenképpen jóképű volt, és nem csoda, ha abban az időben szinte minden magyar filmben őt láthattuk. 


Szóval, ez egy igazi, jó kis könyv. Van benne minden: iskolai nehézségek, küzdelmek, háború, nyomozás, szerelem, misztikum, igazi ifjúsági bestseller-alapanyag. Egy olyan tökéletesen adagolt sztori, amit szex hiányában fiatalabbak is olvashatnak, viszont amiben a négy szónál hosszabb mondatok is megengedettek. Tudom, hogy a mai fiataloknak már bonyolult egy idő után felfogni hosszabb mondatokat és szavakat, kifejezéseket, de ebben azért  több van. 

A könyv végig érdekes, nem laposodik el. Szerintem Abigél kilétét nem találtuk el túl sokan, de ez volt benne a legjobb. Nagyon jók a karakterek is, Szabó Magda szerintem ritka hihetően ír tizenéves lányokról (olyan tizenéves lányokról, akik olyan korban és közegben élnek, ahol nem érzik annak a nyomását, hogy minden pillanatban menőnek kell tűnniük, ezért jobban kijön belőlük a játékosság). A vége is klassz, egyszerre kalandos és realista, egyszerre vidám és szomorú.

Olvastam valahol, valaki írta, ami szerintem vicces, hogy szerinte ki kellene adni úgy a könyvet, hogy azt Kuncz Feri párbajtőrözésen edzett meztelen felsőtestét ábrázolja, hogy végre azok is rákapjanak az olvasására, akik eddig idegenkedtek tőle. 

Én azt mondom, ha már kötelező olvasmányokról beszélünk, ez lehetne.  

  

És még egy érdekes gondolat, hogy tényleg, ilyenek vagyunk mi, lányok:

1. Gonoszak. Főleg ha tinédzserkedünk. - Bár én nem voltam sosem olyan, aki piszkálja a másikat. Egyszer emlékszem csak, hogy egy fiú osztálytársamat megpofoztam, de az butaság volt. 
2. Összetartóak. Kiváltképp, ha a másik kiakasztásáról van szó. Vagy éppen felkarolásáról.
3. Sok követ megmozgatunk kebelbarátnőnkért, és mindent megteszünk egymásért. Még akkor is, ha néha nem úgy sikerül. 
4. Pletykálunk fiúkról.
5. Pletykálunk tanárokról.
6. Kislányként férjhez akarunk menni – később már nem biztos.
7. Pillanatok alatt rajongó szerelemre lobbanunk tanárunk iránt.- Vagy csak lelkesedünk iránta. Nekem is volt ilyen. 
8. Rosszul ítéljük meg idősebb, kevésbé vonzó külsejű férfi tanárunkat. 
 
Konklúzió: miért is nem olvastam eddig Szabó Magdát ha már évek óta kacsingatott rám? 
És a másik, hogy a lányomnak nagyon tetszett. Amiért külön köszönet a kolléganőmnek. (💓)
Szóval: mindenképpen KÖNYVET A KÉZBE!
Jó olvasást! 

2026. október 4., vasárnap

Erle Stanley Gardner könyvei

Egyik szintén nagy, és örök kedvencem Erle Stanley Gardner. Még az igazi, antikvár időkben fedeztem fel őt, és amit találtam könyveket tőle, azt felvásároltam. Sajnos eléggé rossz állapotban vannak tőle a könyveim, hamarosan nekiállok, és levadászom a jobb példányokat. 

Szóval, Perry Mason nekem az a kedvenc ügyvéd-sorozat, amit nem tudok megunni. Jó lenne, ha végre egy kiadó újra felfedezné, és kiadná a könyveit. Lenne értelme, és szerintem sokan örülnénk is neki! Úgyhogy, ha esetleg idetévedne egy kiadó (Minő optimizmus!) akkor jelezném szeretettel felé, hogy mi várjuk/várnánk az új kiadásokat! 

 
Erle Stanley Gardner (Malden, Massachusetts, 1889. július 17. - Temecula, Kalifornia, 1970. március 11.)

Amerikai jogász és író. Legismertebb munkája a Perry Mason detektív regénysorozata. Azonban számos más művet is publikált. Pl. regényeket, novellákat, de írt dokumentumregényeket és útikönyveket is, Alsó-Kaliforniában és Mexikóban átélt tapasztalatairól.

Gardner halálakor a 20. század egyik legnépszerűbb írója volt. 



KÖNYVEINEK A LISTÁJA:


  1. A konok leány esete. Regény; ford. Zigány Árpád; Palladis, Bp., 1934 (1 pengős regények)
  2. Bársonyos karmok. Regény; ford. Fekete Oszkár; Palladis, Bp., 1934 (1 pengős regények)
  3. A vonító kutya esete. Regény; ford. Földes Jolán; Palladis, Bp., 1935 (1 pengős regények)
  4. Az újdonsült asszonyka esete. Regény; ford. Zigány Árpád; Palladis, Bp., 1935 (1 pengős regények)
  5. A táncos lányok esete. Regény; ford. Földes Jolán; Palladis, Bp., 1935 (1 pengős regények)
  6. A hamis üvegszem esete; ford. Tábori Pál; Nova, Bp., 1935 (Kalandos regények)
  7. A házmester macskájának esete. Regény; ford. Hadházy Elemér; Palladis, Bp., 1936 (1 pengős regények)
  8. A dadogó professzor esete. Regény; ford. Kosáryné Réz Lola; Palladis, Bp., 1937 (1 pengős regények)
  9. Az alvajáró húgának esete. Regény; ford. Kosáryné Réz Lola; Palladis, Bp., 1937 (1 pengős regények)
  10. Harmadik emelet, 321. Regény; ford. Halász Judit; Palladis, Bp., 1937 (Félpengős regények)
  11. A kártyás asszony. Regény; ford. Kosáryné Réz Lola; Palladis, Bp., 1938 (1 pengős regények)
  12. A veszedelmes kabátujj. Regény; ford. Balogh Barna; Palladis, Bp., 1938 (Félpengős regények)
  13. Egy utas eltűnik... Regény; ford. Kosáryné Réz Lola; Palladis, Bp., 1938 (1 pengős regények)
  14. Különös tanú. Regény; ford. Forcher Irma; Palladis, Bp., 1939 (1 pengős regények)
  15. Az áruló kör. Regény; ford. Félegyházy Endre; Palladis, Bp., 1940 (1 pengős regények)
  16. A csendes társ. Regény; ford. G. Beke Margit; Palladis, Bp., 1941 (1 pengős regények)
  17. Charles J. Kenny: Nőrablással kezdődik. Regény, 1-2.; Légrády Testvérek, Bp., 1941 (Pesti Hírlap könyvek, 731-732.)
  18. A tolvaj cipőjének esete; ford. Fekete Oszkár; Kaland, Bp., 1942 (A Kaland 1 pengős regényei)
  19. A harcias nagymama esete; ford. Kosáryné Réz Lola; Európa, Bp., 1958 (Bagoly könyvek)
  20. A legyező-táncosnő lovának esete. Bűnügyi regény; ford. Göncz Árpád; Európa, Bp., 1969
  21. A kölcsönkért lány esete. Bűnügyi regény; ford. Katona Tamás; Európa, Bp., 1970
  22. Az elbűvölő kísértet esete. Bűnügyi regény; ford. Szepessy György; Európa, Bp., 1973
  23. A fuldokló kacsa esete. Bűnügyi regény; ford. Rubin Péter; Európa, Bp., 1975
  24. A szerencsés lányok esete. Bűnügyi regény; ford. Rubin Péter; Európa, Bp., 1976
  25. A sánta kanári esete; ford. Békés András; Magvető, Bp., 1977 (Albatrosz könyvek)
  26. A morcos lány esete. Bűnügyi regény; ford. Sárközy Elga; Európa, Bp., 1977
  27. A ketyegő gyertya esete; ford. Sárközy Elga; Magvető, Bp., 1978 (Albatrosz könyvek)
  28. Az álmos moszkitó esete; ford. Falvai Mihály; Magvető, Bp., 1979 (Albatrosz könyvek)
  29. A menekülő főnővér esete; ford. Langer Veronika; Magvető, Bp., 1980 (Albatrosz könyvek)
  30. A rámenős milliomoslány esete; ford. Csanády Katalin; Magvető, Bp., 1981 (Albatrosz könyvek)
  31. Az alázatos zsaroló esete. Bűnügyi regény; ford. Gyepes Judit; Európa, Bp., 1981 (Fekete könyvek)
  32. A molyrágta nerc esete; ford. Csáki Judit; Magvető, Bp., 1982 (Albatrosz könyvek)
  33. A rettegő örökösök esete. Bűnügyi regény; ford. Rakovszky Zsuzsa; Európa, Bp., 1982 (Fekete könyvek)
  34. A baglyok nem pislognak; ford. Gál Eszter; Magvető, Bp., 1983 (Albatrosz könyvek)
  35. A félszemű tanú esete; ford. Beck György; Magvető, Bp., 1983 (Albatrosz könyvek)
  36. A művészi csapda esete; ford. Barta Péter; Magvető, Bp., 1985 (Albatrosz könyvek)
  37. A dadogó professzor; ford. Kosáryné Réz Lola; Kolonel, Bp., 1990 (Mesterdetektív kiskönyvtár)
  38. A házmester macskájának esete; ford. Hadházy Elemér; Tulipán, Bp., 1991 (Gardner sorozat)
  39. Perry Mason és az eltűnt bankár esete; ford. Hembach András; Garabonciás, Bp., 1991
  40. Perry Mason és a mostohalány titokzatos esete; ford. Hembach András; Garabonciás, Bp., 1991
  41. Perry Mason és a gyilkos csapda esete; ford. Barta Péter; Garabonciás–Arany Lant Kft., Bp., 1992
  42. A jéghideg ujjak esete; ford. Mitók Zsuzsa; Tulipán, Bp., 1992
  43. Perry Mason és a hosszú combú énekesnő esete; ford. Németh Zoltán, Varga István; Gulliver, Bp., 1994
  44. A vakszerencse esete; ford. Palkó Ágnes; Lap-ics, Debrecen, 1994
  45. A meseszép csaló esete; ford. Palkó Ágnes; Lap-ics, Debrecen, 1994
  46. A szerelmes nagynéni esete; ford. Palkó Ágnes; Lap-ics, Debrecen, 1994
  47. A lusta szerető esete; ford. Kiss Edina; Pallas Stúdió–Attraktor Kft., Bp., 1997 (Klasszikus detektívregények)
  48. A guruló csontok esete; ford. Kiss Edina; Pallas Stúdió–Attraktor Kft., Bp., 1999 (Klasszikus detektívregények)
  49. Az elbűvölő kísértet esete; ford. Szepessy György; Magyar Könyvklub–Saxum, Bp., 1997 (A krimi klasszikusai)

    2026. október 3., szombat

    Ugyanaz a jelentés, de különböző nyelveken. SZERETET

     Tudom, tudom... 

    Ennek nincs köze a könyvekhez,mégis gondoltam, megosztom itt, mert a szeretet is olyan soknyelvű, mint az irodalom. Meg vagyok róla győződve, hogy szinte minden regényben benne van a szeretet, szeretlek kifejezés. Egyszerűen lételemünk, fontos nekünk, életünk része. Szeretjük, ha szeretnek minket, és mi is szeretünk szeretni. Igényünk van rá!

    Azt nem  tudom mindegyikről megmondani, hogy milyen nyelven van, nyilván a klasszikusokat igen, de akkor is! Szeretni kell, szeretni fontos! 
    Ezért hagyom itt.
    És a kérdést: Melyik a kedvenc szerelmes, romantikus regényed? 

    2026. október 2., péntek

    Agatha Miss Marple-ja

     

    Az egyik legismertebb vénlány, öreglány, Miss a világirodalomban Agatha Christie idős, örökké kíváncsi, pletykára éhes, önkéntes nyomozónője, Miss Marple, akit a legtöbben alábecsülnek. A legtöbb ember, rendőr is csak mosolyog rá, legyint egyet, hogy a nénike mindenbe beleártja magát. 

    Öreges külseje, ártalmatlannak tűnő faggatózása gyakran megtéveszti azokat is, akik neki köszönhetően kerültek később rács mögé. 

    Miss Marple fiatal korában nővérnek készült, a leprások segítője akart lenni. Nehéz elképzelni róla, de ugyanolyan lófarkas angol kisasszony volt, mint társai, sőt, fiatal korában számos kérője akadt, ám igazán közel egyetlen férfi sem férkőzött a szívéhez. Így lett belőle vérbeli viktoriánus vénlány, akinek kedvenc időtöltése a kötögetés, a kertészkedés és a madárfigyelés volt. Ezeket a tevékenységeket gyakran használta álcának, miközben a gyanúsítottakat kihallgatta, vagy a szomszédait megfigyelte. 

    Kíváncsiságát és pletykaéhségét azonban társaival ellentétben bűnügyek felderítésére használta, nem nyugodott addig, amíg a nyomozás közelébe nem került. Azt is tudni, orvosa és jóbarátja, Dr. Haydock receptre írta fel neki a bűnügyek megfejtését, mert jól ismerte Jane Marple depresszióra hajlamos lelki alkatát. Ez a gyógymód a jelek szerint hatásosnak bizonyult, hisz az információra éhes, rendkívüli logikai képességekkel megáldott vénlány számos bűnügyet derített föl.

    Maga Christie is jobban kedvelte, mint a belga detektívjét. 

    Joan Hicksont, amit látta színpadon játszani, azt mondta neki, hogy mennyire jó lenne, ha egyszer ő játszaná el Miss Marplet. Nekem természetesen ő a kedvencem, de én szeretem a klasszikus, megszokott dolgokat, az újdonságokat, mást, változást nehezebben viselem. 

    Te mennyire vagy kíváncsi? 

    2026. szeptember 26., szombat

    Sorozatajánló - Neagley

    Aki ismer, tudja, meg itt is láthatja, hogy nagy rajongója vagyok Lee Child könyveinek, aminek a főszereplője Reacher, egy katonai nyomozó. A könyveket szeretem, és szívesen is olvasom. A sorozatot pedig - amit forgattak belőle, meg is nézem. 

    Éppen ezért - szerintem várható volt - nem lepődtem meg, hogy a mellékszereplőnek, aki megjelenik a sorozatban, Neagleynek csináltak egy sorozatot. Szerintem jó lett. Jobb, mint a mostani, a 4. évad Reachere.

    Tény, hogy új fejezet kezdődik a Reacher sorozat életében, és szerintem még folytatódni is fog Frances Neagley, chicagoi magánnyomozó kalandja, aki Jack Reacher kollégája volt a 110-ik Különleges Nyomozati Egységnek. 
    A történet amúgy nem bonyolult. 
    Amikor megtudja, hogy egy régi barátja életét veszti - természetesen gyanús balesetben - a végletekig elmegy, hogy kiderítse az igazságot. 
    Közben persze magával kapcsolatban is kiderülnek dolgok. Szerintem elég jó ritmussal és kevés felesleges körökkel készült. Nem visz túlzásba semmit, és nem érzed, hogy unalmas. Nekem jó tempójú volt, és a mellékszereplők - akik persze a főszereplő mellett főszereplőkké váltak - is jók voltak. 

    Tetszett továbbá, hogy Reacher ugyan megjelent pár percre a filmben, egy rövid cameo-szerepben, de nem vette át az irányítást, és ez kellett is a sorozatnak. 
    A könyvekben ugyan nincs ennyi szerepe Neagleynek, de a sorozatnak jót tett. És külön tetszett, hogy önálló, erős, okos nőnek mutatta be a főszereplőt, aki egy kis Reacher, csak nincsenek akkor izmai. (Már az említett szereplőnek túl nagyok vannak.) Ez inkább volt nyomozós és izgulós sorozat, és nekem sokkal jobban tetszett most, mint az eredeti sorozat. 

    Remélem, hogy lesz folytatás. 
    Láttad?