Carole Matthews: A Csokoládéimádók Klubja

Már régen elolvastam ezt a könyvet, de most jutott időm arra, hogy írjak róla...

Szóval, amikor megláttam ezt a könyvet a könyvtárban, azonnal tudtam, hogy ez egy nekem való könyv! :)

Kb.1-1,5 nap alatt el is olvastam. :) Nagyon jókat szórakoztam, és már csak azért is ajánlom, mert csokifüggőkről szól. :)

Jókat nevettem, néhány gondolatot még ki is írtam belőle. 

Ez az ajánlás: 

FELEJTSD EL A GYÉMÁNTOT!

- A LÁNYOK LEGJOBB BARÁTJA A CSOKOLÁDÉ!

És valóban. Rengeteget nevettem rajta, és nagyon vicces volt. Annyira emberközeli, annyira életérzéses volt :) és persze romantikus. Mert az nagyon fontos. 

Olvassátok el, nagyon jó!

A csokoládé a legjobb barátnőd – Joanne Harris ízei és Marian Keyes humora.
Egyes nők vásárlásfüggők, mások elepednek egy finom pezsgőért. 
Van, akinek elég a kedvenc könyve, mások vadul partiznak
Lucy Lombard csak egy valaminek nem tud ellenállni, a csokoládénak – a krémes és édes mennyei örömöknek.
Lucy szerint a csoki jó fejfájásra, meggyötört lélekre, összetört szívre, és az élet egyéb apró bosszúságaira. Egy falat töltött vagy fekete csoda, és máris ízesebb a világ. Három hasonlóképpen csokihívő barátnőjével meg is alakítják a Csokoládéimádók Klubját, ahol hetente kibeszélhetik; ha lelépett a pasi, ha nyomul a főnök, ha kiállhatatlan a férj, vagy betoppan a szőke herceg…
Carole Matthews regényei szinte minden földrészen fergeteges sikert aratnak, páratlan humora több millió olvasót szerzett szívhez szóló történeteinek, számos művéből film készül.


„Mint a legtöbb csokitartalmú dolgot, ezt is lehetetlen letenni…”
– Life Magazine

Bögrék

Ki ne szeretné Agatha Christie könyveit? Ki ne szeretné akár olvasni, akár nézni a zseniális kis belga detektív izgalmas kalandjait? Az az igazság, hogy akárhányszor olvastam tőle egy-egy könyvet, még mindig lebilincsel, magával ragad... még akkor is, ha tudom ki a gyilkos, és tudom hogy mikor mi fog történni. 

Nagy bögregyűjtő vagyok, a pólók mellett ez a másik hobbim. Persze, már nincs elég hely, de azért mindig megoldom valahogy. :) Szeretem a bögréket, és most találtam kettőt, amit szeretnék itthonra. :) De szerintem a Férjem még jobban szeretné. :)

A másik bögre, ami nagyon tetszik... nost, én amikor ezt megláttam, Férjnek szeretném.

Nagyon szeretjük az NCIS-es filmsorozatot. Eléggé vicces. Még akkor is, ha gyilkosságokat derítenek fel, akkor is viccesek helyzetek és jelenetek vannak benne. És a filmben vannak Gibbs-szabályok, amelyeket olyan sokszor idéznek.

                                              
Láttatok ilyen bögréket? 

Janice Hallett: A Színjáték

Ezt a könyvet ajándékba kaptam az egyik kolléganőmtől. Mert tudja, hogy szeretem a krimiket. És bár nem ez jött a sorban, de előre vettem.

Nem ismertem Janice Hallett nevét, de persze sok íróét nem ismerem, annyira nem tudom nyomon követni a kortárs írókat. Meg persze a régieket sem. Mindenesetre lelkesen fogtam bele, ha nem is rögtön. 

 A színjáték című regény nagyon sok szempontból újdonság. A legnagyobb vonzereje számomra az, volt, hogy visszahozta a békebeli krimik agymunkára apelláló stílusát. Én regényekben és filmekben, sorozatokban is jobban szeretem a lassabban kibontakozó krimiket, nyomozásokat. Másrészt, ez egy modern levélregény. A történet e-mailek és üzenetváltások végtelen sorozata. Nem mindig tudtam nyomon követni a dolgokat, itt-ott elvesztettem a fonalat, nem voltak képbe, hogy kiről is van szó éppen az adott üzenetben, de alapvetően nem volt annyira rossz. 

Érdekes felépítésű regény, csak üzenetekből, e-mailekből meg jegyzőkönyvekből áll az egész, mégis letehetetlenül szórakoztató. Bár én a közepén rájöttem a legnagyobb csavarra, ettől függetlenül nem tudtam teljesen összerakni a sztorit, és még a vége is hozott meglepetéseket.

Tényleg nem tudhatja az ember, hogy kinek mi jár a fejében, ki milyen élethelyzetben van, és kinek mi van a lelkében.

Érdekes volt. Annyira nem tetszett, hamar rájöttem, hogy mi folyik a háttérben, ki miben volt ludas. Maga a regényötlet jó volt, mármint a levélregény. Állítólag több ilyen könyve van a hölgynek, ha találok még egyet, akkor elolvasom. 

Történet:

Egy gyilkosság. Tizenöt gyanúsított. Ki tudod bogozni, mi történt?

Lower Lockwoodban, ebben az álmos angliai városkában az amatőr színjátszó csoport nagyban próbál. A rendező, Martin Hayward, és a darab főszereplője, Helen – civilben férj és feleség – borzasztó hírt kapnak: unokájuknál ritka fajtájú rákbetegséget diagnosztizálnak, amelynek gyógyítása irdatlan költségekkel jár. A társulat tagjai ezért gyűjtést szerveznek.
Azonban nincs mindenki meggyőződve arról, hogy ez a kezelés hatékony, mint ahogy arról sem, hogy a gyűjtés valóban nemes céllal zajlik. A közösségben nő a feszültség, amely a ruhapróbán tetőzik. Másnap találnak egy holttestet, és valakit letartóztatnak. A tárgyalást megelőzően két fiatal ügyvéd tekinti át az anyagot – e-maileket, üzeneteket, leveleket – és egyre erősödik a gyanú, hogy a gyilkos itt van köztük. A bizonyíték az iratokban található – várja, hogy valaki rábukkanjon.

Idézetek:

* Az embernek fogalma sincs, min mennek keresztül mások.

* […] van, amit ha az ember egyszer megtud, már nem verhet ki a fejéből.

 

* Akkora kegyetlenség, hogy valaki épp csak betekintést nyer az életbe, amit nem élhet végig.

* Jobb dolog reménykedve utazni, mint megérkezni.

* Számára elképzelhetetlen, hogy a rosszabb napok miatt a jobb pillanatokat se élvezze ki igazán, és ebből mindnyájan példát meríthetünk.

* De az emberi természet már csak olyan, hogy próbál még a legrettenetesebb katasztrófában is morzsányi pozitívumot találni.

* Vizuális világban élünk, a képek sokkal hamarabb célt érnek, mint a szavak.

Olvasni jó!
Könyvet a kézbe!

Filmajánló - Nász-ajánlat

 Szeretem a romantikát, és romantikus alkatnak is tartom magam. Egy időben rengeteg romantikus filmet néztem. A kedvenceim a giccses karácsonyi romantikus filmek voltak, ami nem valós, de mégis olyan szórakoztató. 

Most, hogy itthon szenvedek a náthámmal és a derekammal - ez utóbbiról még várom az eredményeket, és már túl voltam egy nagy adag ruha vasalásán, - feldobott elém a net egy régi, romantikus filmet. ITT megnézhető. 

 Nem vagyok egy nagy Ryan Reynolds rajongó, ellenben Sandra Bullockot nagyon szeretem, és ahogyan Meg Ryan is a romantikus filmek egyik királynője volt, Sandra is. Nekem személy szerint az Aludj csak, én álmodom! a kedvencem tőle.

Egy cuki, limonádé semmi extrával. 

A film 2009-es, és talán egyszer láttam már, mert emlékeztem a fő irányvonalra, de egyébként annyira nem volt nagy szám. Sandra Bullock jó színésznő, a film nem volt túl jó. A táj, ahol játszódott, viszont szép volt. És Betty Whitenak igen jó szerepe volt. Ő volt a legszórakoztatóbb. 

Tartalom:

A bevándorlási hivatal ki akarja toloncolni az országból az illegális bevándorló Margaretet. A nő azt állítja, hogy házasodni készül, így nem küldhetik vissza a hazájába. A gond, hogy a vőlegénye, a gyanútlan asszisztense mit sem tud erről. Szerencsére Andrew, akit évek óta gyötört a munkahelyén, bizonyos feltételek mellett hajlandó belemenni a játékba. Erre azért van szükség, mert a hivatal embereit sem ejtették a fejük lágyára: bizonyságot akarnak. Nincs mit tenni, a páros a vőlegény családjához utazik Alaszkába. Az események nem egészen az elképzeléseik szerint alakulnak.  

A 2000-es évek egyik legviccesebb romkomjának tartják ezt a filmet. És tudom, hogy sokak kedvence Ryan Reynolds (az én nagylányomnak is, de ő a Deadpool miatt szereti). 

Tény, hogy aranyosak voltak együtt, és hogy elég játékos volt a két szereplő között a kémia is, de ilyesmi természetesen csak a romantikus filmekben történik. Ja, hogy ez az! Hát egyszer nézhető nekem.  

Büszkeség és balítélet (1995): Akkor és most

Sosem tudom megunni... De csak ezt! Állítólag van új adaptáció, de én ezektől - mivel a megszokások embere vagyok, és rugalmatlan - ódzkodom. Valószínűleg megnézem majd, már csak kíváncsiságból, de én azért maradnék a klasszikus, BBC-s változatnál. 

 Büszkeség és balítélet (1995): Akkor és most

Egy kis időutazás a BBC-adaptáció szeretett szereplőgárdájával, amely egy egész Austen-rajongó generációt formált meg.

Colin Firth, Jennifer Ehle, Crispin Bonham Carter és Susannah Harker mindannyian figyelemre méltó karriert futottak be – de sokunk számára az ő alakításuk marad Darcy, Elizabeth, Bingley és Jane meghatározó változata.

Közel 30 évvel később ezek a színészek még mindig különleges helyet foglalnak el Austen szívünkben. Alakításaik szellemességet, melegséget, bájt és felejthetetlen kémiát hoztak a filmvászonra – az 1995-ös adaptációt időtlen klasszikussá téve.

Legyen szó Darcy tóparti jelenetéről, Lizzy csillogásáról, Bingley vidám kedvességéről vagy Jane derűs jóságáról… ezek a karakterek velünk maradnak. És a szereplőgárda mostani látványa csak még édesebbé teszi a nosztalgiát.

 

És négy felejthetetlen jelenetlopót nézünk meg újra:

Charlotte Lucas – Lucy Scott - Kiegyensúlyozott, értelmes és csendesen bátor. Alakítása Charlotte gyakorlatiasságát inkább szimpatikussá, mint cinikussá tette.

Mr. Collins – David Bamber - Kínos, alázatos, elképesztően vicces – Mr. Collins továbbra is a meghatározó alakítás sok Austen-rajongó számára.

Lydia Bennet — Julia Sawalha - Impulzív, hangos, kaotikus napsütés. Sawalha tökéletesen megragadta Lydia vakmerőségét és fiatalos báját.

George Wickham — Adrian Lukis - Bájos a felszínen… alatta a baj. Lukis pont a megfelelő keverékét adta Wickhamnek a csillogásnak és a veszélynek.

 

Közel 30 évvel később ezek a színészek még mindig különleges helyet foglalnak el Austen szívünkben. Alakításaik szellemességet, melegséget, bájt és felejthetetlen kémiát hoztak a filmvászonra – az 1995-ös adaptációt időtlen klasszikussá téve. Legyen szó Darcy tóparti jelenetéről, Lizzy csillogásáról, Bingley vidám kedvességéről vagy Jane derűs jóságáról… ezek a karakterek velünk maradnak. És a szereplőgárda mostani látványa csak még édesebbé teszi a nosztalgiát.

 

Jane Austen Forever! 

Érdekesség Agatha Christie rajongóknak!

 

Isztambul első luxusszállodája, a Pera Palace Hotel 1892-ben nyitotta meg kapuját, és elsősorban a Párizs és Konstantinápoly között közlekedő Orient expressz előkelő utasainak kínált szálláslehetőséget. A szálloda 411-es szobája ma Agatha Christie nevét viseli. Az írónő gyakori vendég volt itt, mindig ezt a szobát kérte, és állítólag itt írta a Gyilkosság az Orient expresszen című regényét.

2015-ben a szálloda Christie születésének 125. évfordulóján háromnapos fesztivált szervezett, „Black Week Turkey” címmel, amelyen részt vett az írónő unokája és több neves kortárs krimiszerző is.

Szabó Magda: Abigél

 Az úgy volt, hogy a kisebbik lányom, aki nyolcadikos, a magyar tanára (aki az én egyik kedvenc kollégám, és akit én nagyon kedvelek) adott egy listát az osztálynak, hogy mit olvassanak el - még  nyáron. Nem kötelezőként, hanem ajánlottként. Volt rajta jó pár könyv, amit régebben olvastam. Nosztalgikus hangulatba is kerültem. 

Meglepő módon a lányom, aki sajnos nem szeret olvasni, mégis kiválasztotta Szabó Magda: Abigél című könyvét, de csak azért, mert az egyik barátnőjét Abigélnek hívják. - Mindenesetre jól indult. 

A másik vicces dolog az volt, hogy évek óta lerakatban vannak anyukámnál fiatalkorom könyvei, mert egyszerűen nincs hely nálunk, nem tudom hova tenni azt a sok-sok könyvet. De nyáron, amikor most autóval mentünk haza egy adag könyvet hazahoztam, és ez is köztük volt. És, ha már hazahoztam.... Nekem ez van meg, a régi, 1973-as kiadás - ami a születésem éve- és ajándékba kaptam az egyik osztálytársamtól születésnapomra. 

Szabó Magda zseniális a maga nemében, de tényleg. 

Természetesen a sorozatot, - amit Zsurzs Kati neve fémjelez, aki a maga nemében szintén hatalmas -  sokszor láttam, és már akkor a kedvencem volt. A 20-as éveimben beleszerettem Kőnig tanárúrba, természetesen a jellemébe. Kicsit olyan volt ő nekem, mint a Gyűrűk urában Faramir, akibe olvasás közben szintén beleszerettem. (A Gyűrűk urát nem szeretem, sem a filmet, de mindig találsz egy-egy érdekes, különleges jellemű szereplőt.) Nos, itt Kőnig tanár úr ilyen volt. 

Persze, hogy az emberek többsége a Kalmár Péter-féle tanárokba esik bele, hiszen jóképű, becsületes, egyenes ember, és ezt mindenki szereti. Vagy a Kuncz Ferikbe, de valljuk be, Kovács István mindenképpen jóképű volt, és nem csoda, ha abban az időben szinte minden magyar filmben őt láthattuk. 

Szóval, ez egy igazi, jó kis könyv. Van benne minden: iskolai nehézségek, küzdelmek, háború, nyomozás, szerelem, misztikum, igazi ifjúsági bestseller-alapanyag. Egy olyan tökéletesen adagolt sztori, amit szex hiányában fiatalabbak is olvashatnak, viszont amiben a négy szónál hosszabb mondatok is megengedettek. Tudom, hogy a mai fiataloknak már bonyolult egy idő után felfogni hosszabb mondatokat és szavakat, kifejezéseket, de ebben azért  több van. 

A könyv végig érdekes, nem laposodik el. Szerintem Abigél kilétét nem találtuk el túl sokan, de ez volt benne a legjobb. Nagyon jók a karakterek is, Szabó Magda szerintem ritka hihetően ír tizenéves lányokról (olyan tizenéves lányokról, akik olyan korban és közegben élnek, ahol nem érzik annak a nyomását, hogy minden pillanatban menőnek kell tűnniük, ezért jobban kijön belőlük a játékosság). A vége is klassz, egyszerre kalandos és realista, egyszerre vidám és szomorú.

Olvastam valahol, valaki írta, ami szerintem vicces, hogy szerinte ki kellene adni úgy a könyvet, hogy azt Kuncz Feri párbajtőrözésen edzett meztelen felsőtestét ábrázolja, hogy végre azok is rákapjanak az olvasására, akik eddig idegenkedtek tőle. 

Én azt mondom, ha már kötelező olvasmányokról beszélünk, ez lehetne.  

  

És még egy érdekes gondolat, hogy tényleg, ilyenek vagyunk mi, lányok:

1. Gonoszak. Főleg ha tinédzserkedünk. - Bár én nem voltam sosem olyan, aki piszkálja a másikat. Egyszer emlékszem csak, hogy egy fiú osztálytársamat megpofoztam, de az butaság volt. 

2. Összetartóak. Kiváltképp, ha a másik kiakasztásáról van szó. Vagy éppen felkarolásáról.

3. Sok követ megmozgatunk kebelbarátnőnkért, és mindent megteszünk egymásért. Még akkor is, ha néha nem úgy sikerül. 

4. Pletykálunk fiúkról.

5. Pletykálunk tanárokról.

6. Kislányként férjhez akarunk menni – később már nem biztos.

7. Pillanatok alatt rajongó szerelemre lobbanunk tanárunk iránt.- Vagy csak lelkesedünk iránta. Nekem is volt ilyen. 

8. Rosszul ítéljük meg idősebb, kevésbé vonzó külsejű férfi tanárunkat. 

 

Konklúzió: miért is nem olvastam eddig Szabó Magdát ha már évek óta kacsingatott rám? 

És a másik, hogy a lányomnak nagyon tetszett. Amiért külön köszönet a kolléganőmnek. (💓)

Szóval: mindenképpen KÖNYVET A KÉZBE!

Jó olvasást! 

Erle Stanley Gardner könyvei

Egyik szintén nagy, és örök kedvencem Erle Stanley Gardner. Még az igazi, antikvár időkben fedeztem fel őt, és amit találtam könyveket tőle, azt felvásároltam. Sajnos eléggé rossz állapotban vannak tőle a könyveim, hamarosan nekiállok, és levadászom a jobb példányokat. 

Szóval, Perry Mason nekem az a kedvenc ügyvéd-sorozat, amit nem tudok megunni. Jó lenne, ha végre egy kiadó újra felfedezné, és kiadná a könyveit. Lenne értelme, és szerintem sokan örülnénk is neki! Úgyhogy, ha esetleg idetévedne egy kiadó (Minő optimizmus!) akkor jelezném szeretettel felé, hogy mi várjuk/várnánk az új kiadásokat! 

 

Erle Stanley Gardner (Malden, Massachusetts, 1889. július 17. - Temecula, Kalifornia, 1970. március 11.)

Amerikai jogász és író. Legismertebb munkája a Perry Mason detektív regénysorozata. Azonban számos más művet is publikált. Pl. regényeket, novellákat, de írt dokumentumregényeket és útikönyveket is, Alsó-Kaliforniában és Mexikóban átélt tapasztalatairól.

Gardner halálakor a 20. század egyik legnépszerűbb írója volt. 

KÖNYVEINEK A LISTÁJA:

1. A konok leány esete. Regény; ford. Zigány Árpád; Palladis, Bp., 1934 (1 pengős regények)
2. Bársonyos karmok. Regény; ford. Fekete Oszkár; Palladis, Bp., 1934 (1 pengős regények)
3. A vonító kutya esete. Regény; ford. Földes Jolán; Palladis, Bp., 1935 (1 pengős regények)
4. Az újdonsült asszonyka esete. Regény; ford. Zigány Árpád; Palladis, Bp., 1935 (1 pengős regények)
5. A táncos lányok esete. Regény; ford. Földes Jolán; Palladis, Bp., 1935 (1 pengős regények)
6. A hamis üvegszem esete; ford. Tábori Pál; Nova, Bp., 1935 (Kalandos regények)
7. A házmester macskájának esete. Regény; ford. Hadházy Elemér; Palladis, Bp., 1936 (1 pengős regények)
8. A dadogó professzor esete. Regény; ford. Kosáryné Réz Lola; Palladis, Bp., 1937 (1 pengős regények)
9. Az alvajáró húgának esete. Regény; ford. Kosáryné Réz Lola; Palladis, Bp., 1937 (1 pengős regények)
10. Harmadik emelet, 321. Regény; ford. Halász Judit; Palladis, Bp., 1937 (Félpengős regények)
11. A kártyás asszony. Regény; ford. Kosáryné Réz Lola; Palladis, Bp., 1938 (1 pengős regények)
12. A veszedelmes kabátujj. Regény; ford. Balogh Barna; Palladis, Bp., 1938 (Félpengős regények)
13. Egy utas eltűnik... Regény; ford. Kosáryné Réz Lola; Palladis, Bp., 1938 (1 pengős regények)
14. Különös tanú. Regény; ford. Forcher Irma; Palladis, Bp., 1939 (1 pengős regények)
15. Az áruló kör. Regény; ford. Félegyházy Endre; Palladis, Bp., 1940 (1 pengős regények)
16. A csendes társ. Regény; ford. G. Beke Margit; Palladis, Bp., 1941 (1 pengős regények)
17. Charles J. Kenny: Nőrablással kezdődik. Regény, 1-2.; Légrády Testvérek, Bp., 1941 (Pesti Hírlap könyvek, 731-732.)
18. A tolvaj cipőjének esete; ford. Fekete Oszkár; Kaland, Bp., 1942 (A Kaland 1 pengős regényei)
19. A harcias nagymama esete; ford. Kosáryné Réz Lola; Európa, Bp., 1958 (Bagoly könyvek)
20. A legyező-táncosnő lovának esete. Bűnügyi regény; ford. Göncz Árpád; Európa, Bp., 1969
21. A kölcsönkért lány esete. Bűnügyi regény; ford. Katona Tamás; Európa, Bp., 1970
22. Az elbűvölő kísértet esete. Bűnügyi regény; ford. Szepessy György; Európa, Bp., 1973
23. A fuldokló kacsa esete. Bűnügyi regény; ford. Rubin Péter; Európa, Bp., 1975
24. A szerencsés lányok esete. Bűnügyi regény; ford. Rubin Péter; Európa, Bp., 1976
25. A sánta kanári esete; ford. Békés András; Magvető, Bp., 1977 (Albatrosz könyvek)
26. A morcos lány esete. Bűnügyi regény; ford. Sárközy Elga; Európa, Bp., 1977
27. A ketyegő gyertya esete; ford. Sárközy Elga; Magvető, Bp., 1978 (Albatrosz könyvek)
28. Az álmos moszkitó esete; ford. Falvai Mihály; Magvető, Bp., 1979 (Albatrosz könyvek)
29. A menekülő főnővér esete; ford. Langer Veronika; Magvető, Bp., 1980 (Albatrosz könyvek)
30. A rámenős milliomoslány esete; ford. Csanády Katalin; Magvető, Bp., 1981 (Albatrosz könyvek)
31. Az alázatos zsaroló esete. Bűnügyi regény; ford. Gyepes Judit; Európa, Bp., 1981 (Fekete könyvek)
32. A molyrágta nerc esete; ford. Csáki Judit; Magvető, Bp., 1982 (Albatrosz könyvek)
33. A rettegő örökösök esete. Bűnügyi regény; ford. Rakovszky Zsuzsa; Európa, Bp., 1982 (Fekete könyvek)
34. A baglyok nem pislognak; ford. Gál Eszter; Magvető, Bp., 1983 (Albatrosz könyvek)
35. A félszemű tanú esete; ford. Beck György; Magvető, Bp., 1983 (Albatrosz könyvek)
36. A művészi csapda esete; ford. Barta Péter; Magvető, Bp., 1985 (Albatrosz könyvek)
37. A dadogó professzor; ford. Kosáryné Réz Lola; Kolonel, Bp., 1990 (Mesterdetektív kiskönyvtár)
38. A házmester macskájának esete; ford. Hadházy Elemér; Tulipán, Bp., 1991 (Gardner sorozat)
39. Perry Mason és az eltűnt bankár esete; ford. Hembach András; Garabonciás, Bp., 1991
40. Perry Mason és a mostohalány titokzatos esete; ford. Hembach András; Garabonciás, Bp., 1991
41. Perry Mason és a gyilkos csapda esete; ford. Barta Péter; Garabonciás–Arany Lant Kft., Bp., 1992
42. A jéghideg ujjak esete; ford. Mitók Zsuzsa; Tulipán, Bp., 1992
43. Perry Mason és a hosszú combú énekesnő esete; ford. Németh Zoltán, Varga István; Gulliver, Bp., 1994
44. A vakszerencse esete; ford. Palkó Ágnes; Lap-ics, Debrecen, 1994
45. A meseszép csaló esete; ford. Palkó Ágnes; Lap-ics, Debrecen, 1994
46. A szerelmes nagynéni esete; ford. Palkó Ágnes; Lap-ics, Debrecen, 1994
47. A lusta szerető esete; ford. Kiss Edina; Pallas Stúdió–Attraktor Kft., Bp., 1997 (Klasszikus detektívregények)
48. A guruló csontok esete; ford. Kiss Edina; Pallas Stúdió–Attraktor Kft., Bp., 1999 (Klasszikus detektívregények)
49. Az elbűvölő kísértet esete; ford. Szepessy György; Magyar Könyvklub–Saxum, Bp., 1997 (A krimi klasszikusai)

Ugyanaz a jelentés, de különböző nyelveken. SZERETET

 Tudom, tudom... 

Ennek nincs köze a könyvekhez,mégis gondoltam, megosztom itt, mert a szeretet is olyan soknyelvű, mint az irodalom. Meg vagyok róla győződve, hogy szinte minden regényben benne van a szeretet, szeretlek kifejezés. Egyszerűen lételemünk, fontos nekünk, életünk része. Szeretjük, ha szeretnek minket, és mi is szeretünk szeretni. Igényünk van rá!

Azt nem  tudom mindegyikről megmondani, hogy milyen nyelven van, nyilván a klasszikusokat igen, de akkor is! Szeretni kell, szeretni fontos! 

Ezért hagyom itt.

És a kérdést: Melyik a kedvenc szerelmes, romantikus regényed? 

Agatha Miss Marple-ja

 

Az egyik legismertebb vénlány, öreglány, Miss a világirodalomban Agatha Christie idős, örökké kíváncsi, pletykára éhes, önkéntes nyomozónője, Miss Marple, akit a legtöbben alábecsülnek. A legtöbb ember, rendőr is csak mosolyog rá, legyint egyet, hogy a nénike mindenbe beleártja magát. 

Öreges külseje, ártalmatlannak tűnő faggatózása gyakran megtéveszti azokat is, akik neki köszönhetően kerültek később rács mögé. 

Miss Marple fiatal korában nővérnek készült, a leprások segítője akart lenni. Nehéz elképzelni róla, de ugyanolyan lófarkas angol kisasszony volt, mint társai, sőt, fiatal korában számos kérője akadt, ám igazán közel egyetlen férfi sem férkőzött a szívéhez. Így lett belőle vérbeli viktoriánus vénlány, akinek kedvenc időtöltése a kötögetés, a kertészkedés és a madárfigyelés volt. Ezeket a tevékenységeket gyakran használta álcának, miközben a gyanúsítottakat kihallgatta, vagy a szomszédait megfigyelte. 

Kíváncsiságát és pletykaéhségét azonban társaival ellentétben bűnügyek felderítésére használta, nem nyugodott addig, amíg a nyomozás közelébe nem került. Azt is tudni, orvosa és jóbarátja, Dr. Haydock receptre írta fel neki a bűnügyek megfejtését, mert jól ismerte Jane Marple depresszióra hajlamos lelki alkatát. Ez a gyógymód a jelek szerint hatásosnak bizonyult, hisz az információra éhes, rendkívüli logikai képességekkel megáldott vénlány számos bűnügyet derített föl.

Maga Christie is jobban kedvelte, mint a belga detektívjét. 

Joan Hicksont, amit látta színpadon játszani, azt mondta neki, hogy mennyire jó lenne, ha egyszer ő játszaná el Miss Marplet. Nekem természetesen ő a kedvencem, de én szeretem a klasszikus, megszokott dolgokat, az újdonságokat, mást, változást nehezebben viselem. 

Te mennyire vagy kíváncsi? 

Sorozatajánló - Neagley

Aki ismer, tudja, meg itt is láthatja, hogy nagy rajongója vagyok Lee Child könyveinek, aminek a főszereplője Reacher, egy katonai nyomozó. A könyveket szeretem, és szívesen is olvasom. A sorozatot pedig - amit forgattak belőle, meg is nézem. 

Éppen ezért - szerintem várható volt - nem lepődtem meg, hogy a mellékszereplőnek, aki megjelenik a sorozatban, Neagleynek csináltak egy sorozatot. Szerintem jó lett. Jobb, mint a mostani, a 4. évad Reachere.

Tény, hogy új fejezet kezdődik a Reacher sorozat életében, és szerintem még folytatódni is fog Frances Neagley, chicagoi magánnyomozó kalandja, aki Jack Reacher kollégája volt a 110-ik Különleges Nyomozati Egységnek. 

A történet amúgy nem bonyolult. 

Amikor megtudja, hogy egy régi barátja életét veszti - természetesen gyanús balesetben - a végletekig elmegy, hogy kiderítse az igazságot. 

Közben persze magával kapcsolatban is kiderülnek dolgok. Szerintem elég jó ritmussal és kevés felesleges körökkel készült. Nem visz túlzásba semmit, és nem érzed, hogy unalmas. Nekem jó tempójú volt, és a mellékszereplők - akik persze a főszereplő mellett főszereplőkké váltak - is jók voltak. 

Tetszett továbbá, hogy Reacher ugyan megjelent pár percre a filmben, egy rövid cameo-szerepben, de nem vette át az irányítást, és ez kellett is a sorozatnak. 

A könyvekben ugyan nincs ennyi szerepe Neagleynek, de a sorozatnak jót tett. És külön tetszett, hogy önálló, erős, okos nőnek mutatta be a főszereplőt, aki egy kis Reacher, csak nincsenek akkor izmai. (Már az említett szereplőnek túl nagyok vannak.) Ez inkább volt nyomozós és izgulós sorozat, és nekem sokkal jobban tetszett most, mint az eredeti sorozat. 

Remélem, hogy lesz folytatás. 

Láttad? 

Sorozatajánló - A Célszemély

"A célszemély" egy amerikai akció-krimisorozat, amely a bűnmegelőzés és a mesterséges intelligencia köré épül.

Sok-sok évvel ezelőtt láttam ezt a sorozatot, és most valamiért eszembe jutott. Nem tudom, hogy újra meg tudnám-e nézni, de nem azért, mert túl rossz volt. Az elején nagyon tetszett, izgalmas volt, bár kereszténysége és mély hite ellenére nem vagyok túlságosan nagy rajongója Jim Caviezelnek. VIszont Michael Emerson szerintem nagyon jó. Lehet, hogy a szerepe ebben a sorozatban, de amiben láttam, abban sem. Még tervezem megnézni a Monte Christót vele, aztán még eldöntöm. :)

A célszemély (eredeti cím: Person of Interest) 2011 és 2016 között futó amerikai akció-krimisorozat. 

Főszereplők: Kevin Chapman, James Caviezel, Michael Emerson, Taraji P. Henson, Sarah Shahi, Amy Acker

• 
  

Nekem az egyik kedvencem a képen a 2. színész, Kevin Chapman, aki Lionel Fusco, korrupt rendőrt alakította. Szerintem neki volt az egyik legnagyobb jellemfejlődése a sorozatban. 

Egy olyan sorozat, amely messze előrébb ment a korán, a PERSON OF INTEREST (A célszemély) ezen a héten 15 éves lesz, és továbbra is az egyik legteljesebben alulbecsült tévés műsor szerintem. Pedig én is többször futottam neki, - úgy, hogy nem igazán értem a számítógépek, az AI és az Internet világát. De egy idő után teljesen érthető és minden összeáll. Szerintem jó kis sorozat. 

A történet:

                                                   

A sorozat a rekreáló milliárdos Harold Finch (Michael Emerson) és a CIA korábbi ügynöke, John Reese (Jim Caviezel) történetét meséli el, ahogy a gép titokzatos társadalombiztosítási számait használják fel azok azonosítására, akik a jövőbeli bűncselekményekhez kapcsolódnak – áldozatok, bűnözők, vagy néha mindkettő.  

Minden kamera figyeli az arcodat, és úgy tűnik, hogy egy olyan világban élsz, ahol egy szuperintelligens gép előre  meg tudja jósolni a társadalombiztosítási számod alapján, hogy milyen erőszakos bűncselekményekben lesz részed. Áldozat leszel-e, vagy tettes. 

Tényleg ennyire messze vagyunk most az AI jelenlegi állapotával? 

Ez a sorozat tényleg egy okos dráma, amiben van egy kis sci-fi, egy kis akcióval fűszerezve, némi paranoia jelenlétével, a mesterséges intelligenciát előtérbe helyezve, vagy tényleg ilyen a világ. 15 éve is ilyen volt, most ilyen-e? Ez azért érdekes....

Nem vagyok egy összeesküvés-elméletes, de ez elég érdekes sorozat. Lehet, hogy még egyszer meg kellene néznem, - de nem mostanában  -  nem tudom... De mivel számítógép van benne, és ilyen a nyelvezete, nem sokat értettem belőle. Ráadásul a mellékszereplők néha idegesítőek voltak. A legjobban a két csajt bírtam, akiket Sarah Shahi és Amy Acker játszott.

 

De azért összességében izgalmas volt. 

Ajánlom!

Agatha Christie könyvlista

Egy sok-sok évi könyves fogadalmaim között szerepelt, már nem is tudom mikor, az Instagromon visszanézhető :), hogy újraolvasom Agatha Christie regényeit. Hellyel közzel el is kezdtem, de persze nem értem a végére, mert van más könyv is a könyvespolcomon, így nem is úgy haladok vele. De nincs elfelejtve! :) 

 Agatha Christie könyvlista

Regények

1. A titokzatos stylesi eset (The Mysterious Affair at Styles, 1920) – Az első magyar kiadás címe: Poirot mester
2. A titkos ellenfél (The Secret Adversary, 1922)
3. Gyilkosság a golfpályán (Murder on the Links, 1923) – Az első magyar kiadás címe: Az ijedt szemű leány
4. A barna ruhás férfi (The Man in the Brown Suit, 1924)
5. Chimneys titka (The Secret of Chimneys, 1925) – Az első magyar kiadás címe: Királyok és kalandorok
6. Az Ackroyd-gyilkosság (The Murder of Roger Ackroyd, 1926) – Az első magyar kiadás címe: Poirot mester bravúrja
7. A Nagy Négyes (The Big Four, 1927) – Az első magyar kiadás címe: A „Négyek társasága”, a másodiké: A titokzatos Négyes
8. A titokzatos Kék Vonat (The Mystery of the Blue Train, 1928) – Az első magyar kiadás címe: A kék express
9. A Hét számlap rejtélye (The Seven Dials Mystery, 1929)
10. Gyilkosság a paplakban (The Murder at the Vicarage, 1930)
11. Feketekávé (Black Coffee, 1930, majd Charles Osborne 1998-ban regénnyé bővítette) 
12. Az óriás kenyere (Giant's Bread, 1930) – Mary Westmacott álnév alatt
13. A sittafordi rejtély (The Sittaford Mystery, 1931) – Az első magyar kiadás címe: A Sittaford-rejtély
14. Ház a sziklán (Peril at End House, 1932) – Az első magyar kiadás címe: A vörös sál, a másodiké: Ház a világ végén
15. Lord Edgware meghal (Lord Edgware Dies, 1933) – Az első magyar kiadás címe: Az áruló szemüveg, a másodiké: Lord Edgware rejtélyes halála
16. Gyilkosság az Orient expresszen (Murder on the Orient Express, 1934) – Az első magyar kiadás címe: A behavazott express
17. Miért nem szóltak Evansnak? (Why Didn't They Ask Evans?, 1934) – Az első magyar kiadás címe: Miért nem hívták Evanst? 
18. Befejezetlen portré (Unfinished Portrait, 1934) – Mary Westmacott álnév alatt
19. Tragédia három felvonásban (Three Acts Tragedy illetve Murder in Three Acts, 1935) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot téved...?
20. Halál a felhők között (Death in the Clouds, 1935) – Az első magyar kiadás címe: Poirot gyanúba esik, a másodiké: Halál a felhők fölött
21. Az ABC- gyilkosságok (The ABC Murders, 1936) – Az első magyar kiadás címe: Poirot és az ABC
22. Gyilkosság Mezopotámiában (Murder in Mesopotamia, 1936) – Az első magyar kiadás címe: Ne jöjj vissza…
23. Nyílt kártyákkal (Cards on the Table, 1936) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot ismét munkában
24. A kutya se látta (Dumb Witness, 1937) – Az első magyar kiadás címe: A néma tanú
25. Gyilkosság a Csendes házban (Murder in the Mews, 1937) 
26. Halál a Níluson (Death on the Nile, 1938) – Az első magyar kiadás címe: Poirot kéjutazáson
27. Találkozás a halállal (Appointment with Death, 1938) – Az első magyar kiadás címe: Hercule Poirot munkában
28. Hercule Poirot karácsonya (Hercule Poirot's Christmas, 1938) – Az első magyar kiadás címe: Valaki csenget…, a másodiké: Poirot karácsonya
29. Gyilkolni könnyű (Murder Is Easy, 1939) – Az első magyar kiadás címe: A gyűlölet őrültje
30. Tíz kicsi néger (Ten Little Niggers, 1939) – Az első magyar kiadás címe: A láthatatlan hóhér
31. Cipruskoporsó (Sad Cypress, 1940) – Az első magyar kiadás címe: Vádol a rózsa!
32. A fogorvos széke (One, Two, Buckle My Shoe, 1940)
33. Nyaraló gyilkosok (Evil Under the Sun, 1941)
34. N vagy M  (N or M?, 1941)
35. Holttest a könyvtárszobában (The Body in the Library, 1942)
36. Nem zörög a haraszt/ A láthatatlan kéz(The Moving Finger, 1942) 
37. Öt kismalac (Five Little Pigs, 1943)
38. Éjféltájt (Towards Zero, 1944)
39. És eljő a halál… (Death Comes as the End, 1944)
40. Távol telt tőled tavaszom (Absent in the Spring, 1944) – Mary Westmacott álnév alatt
41. Gyöngyöző cián / Valaki hiányzik (Sparkling Cyanide, 1945)
42. Hétvégi gyilkosság (The Hollow, 1946)
43. A rózsa és a tiszafa (The Rose and the Yew Tree, 1948) – Mary Westmacott álnév alatt
44. Zátonyok közt (Taken at the Flood, 1948)
45. A ferde ház (Crooked House, 1949)
46. Gyilkosság meghirdetve (A Murder is Announced, 1950)
47. Eljöttek Bagdadba (They Came to Baghdad, 1951) – Az első magyar kiadás címe: Bagdadba jöttek
48. Mrs. McGinty meghalt (Mrs. McGinty's Dead, 1952) – Az első magyar kiadás címe: Mrs. McGinty halott
49. Nem csalás, nem ámítás (They Do It with Mirrors, 1952) – Az első magyar kiadás címe: Szemfényvesztés, a másodiké: Tükrökkel csinálják
50. A lányom mindig a lányom (A Daughter's a Daughter, 1952) – Mary Westmacott álnév alatt
51. Temetni veszélyes (After the Funeral, 1953)
52. Egy marék rozs (A Pocket Full of Rye, 1953)
53. Úti célja ismeretlen (Destination Unknown, 1954)
54. Gyilkosság a diákszállóban (Hickory, Dickory, Dock, 1955)
55. Gyilkosvadászat (Dead Man's Folly, 1956) – Az első magyar kiadás címe: Gloriett a hullának
56. Az élet súlya (The Burden, 1956) – Mary Westmacott álnév alatt
57. Paddington 16.50 (4.50 from Paddington, 1957)
58. Az alibi (Ordeal by Innocence, 1958)
59. Váratlan vendég (The Unexpected Guest, 1958, majd Charles Osborne 1999-ben regénnyé bővítette) 
60. Macska a galambok között (Cat Among the Pigeons, 1959)
61. Bűbájos gyilkosok (The Pale Horse, 1961)
62. A kristálytükör meghasadt (The Mirror Crack’d from Side to Side, 1962)
63. Az órák (The Clocks, 1963) – Az első magyar kiadás címe: Órák
64. Rejtély az Antillákon (A Caribbean Mystery, 1964)
65. A Bertram Szálló (At Bertram's Hotel, 1965)
66. A harmadik lány (Third Girl, 1966) – Az első magyar kiadás címe: Harmadik lány
67. Örök éj (Endless Night, 1967) – Az első magyar kiadás címe: Végtelen éjszaka
68. Balhüvelykem bizsereg (By the Pricking of My Thumbs, 1968)
69. Halloween és halál (Hallowe'en Party, 1969) – Az első magyar kiadás címe: Ellopott gyilkosság
70. Frankfurti utas (Passenger to Frankfurt, 1970) – Az első magyar kiadás címe: A frankfurti utas
71. Nemezis (Nemesis, 1971)
72. Az elefántok mindenre emlékeznek (Elephants Can Remember, 1972) – Az első magyar kiadás címe: Az elefántok nem felejtenek
73. Sors-rejtekajtó (Postern of Fate, 1973) – Az első magyar kiadás címe: A sors kapuja
74. Függöny: Poirot utolsó esete (Curtain: Poirot's Last Case, 1975)
75. Szunnyadó gyilkosság (Sleeping Murder, 1976) 
76. A titkos ellenfél 1-2
77. No. 16.

Novelláskötetek

1. Poirot nyomoz (Poirot Investigates, 1924) – Az első magyar kiadás címe: Poirot munkában
2. Bűnszövetkezetben (Partners in Crime, 1929) – Az első magyar kiadás címe: No. 16
3. Mr. Quin (The Mysterious Mr. Quin, 1930) – A titokzatos Mr. Quin címen is megjelent.
4. Tizenhárom rejtély (The Thirteen Problems, 1932)
5. A vád tanúja és más történetek (The Hound of Death and Other Stories, 1933)
6. A Listerdale-rejtély (The Listerdale Mystery, 1934)
7. Parker Pyne esetei (Parker Pyne Investigates, 1934) – Parker Pyne nyomoz címen is megjelent.
8. 
   
9. Herkules munkái (The Labours of Hercules, 1947)
10. Három vak egér (Three Blind Mice and Other Stories, 1950) – csak az Egyesült Államokban megjelent novellagyűjtemény, amelynek címadó történetét Magyarországon külön kötet formájában adták ki
11. A karácsonyi puding esete (The Adventure of the Christmas Pudding and a Selection of Other Entrées, 1960) – Az első magyar kiadás címe: A karácsonyi puding
12. Poirot első esetei (Poirot's Early Cases, 1974) – Az első magyar kiadás címe: Poirot bravúrjai
13. Gyilkosság méretre (Miss Marple’s Final Cases, 1979)
14. A pollensai probléma (Problem at Pollensa Bay and Other Stories, 1992) – Az első magyar kiadás címe: A Pollensa-öböl
15. Az Álmok Háza (While the Light Lasts and Other Stories, 1997)

Színdarabok és rádiójátékok

1. Love from a Stranger (1936, a Fülemüle-villa című novella alapján)
2. Darázsfészek (The Wasp's Nest, 1937, a Darázsfészek című Poirot-novella színpadi változata)
3. Sárga írisz (Yellow Iris, 1937, a Sárga írisz című Poirot-novella színpadi változata)
4. És már senki sem! / Tíz kicsi néger (And Then There Were None, 1943,
5. Egérfogó (The Mousetrap, 1952)
6. Pókháló (Spider's Web, 1954, majd Charles Osborne regénnyé bővítette)
7. A Daughter's a Daughter (1956, Mary Westmacott néven)
8. Ítélet (Verdict, 1958)
9. A páciens (The Patient, 1961)
10. Patkányok (Rats, 1961)
11. Tengerparti délután (Afternoon at the Seaside, 1961)
12. Fiddlers Three (eredetileg Fiddler's Five, 1971)

Önéletrajzok

• Így éltünk Mezopotámiában (Come, Tell Me How You Live, 1946) – Agatha Christie Mallowan néven
• Életem (An Autobiography, 1977)