Szeretem a romantikát, és romantikus alkatnak is tartom magam. Egy időben rengeteg romantikus filmet néztem. A kedvenceim a giccses karácsonyi romantikus filmek voltak, ami nem valós, de mégis olyan szórakoztató.
Most, hogy itthon szenvedek a náthámmal és a derekammal - ez utóbbiról még várom az eredményeket, és már túl voltam egy nagy adag ruha vasalásán, - feldobott elém a net egy régi, romantikus filmet. ITT megnézhető.
Nem vagyok egy nagy Ryan Reynolds rajongó, ellenben Sandra Bullockot nagyon szeretem, és ahogyan Meg Ryan is a romantikus filmek egyik királynője volt, Sandra is. Nekem személy szerint az Aludj csak, én álmodom! a kedvencem tőle.
Egy cuki, limonádé semmi extrával.
A film 2009-es, és talán egyszer láttam már, mert emlékeztem a fő irányvonalra, de egyébként annyira nem volt nagy szám. Sandra Bullock jó színésznő, a film nem volt túl jó. A táj, ahol játszódott, viszont szép volt. És Betty Whitenak igen jó szerepe volt. Ő volt a legszórakoztatóbb.
Tartalom:
A bevándorlási hivatal ki akarja toloncolni az országból az illegális bevándorló Margaretet. A nő azt állítja, hogy házasodni készül, így nem küldhetik vissza a hazájába. A gond, hogy a vőlegénye, a gyanútlan asszisztense mit sem tud erről. Szerencsére Andrew, akit évek óta gyötört a munkahelyén, bizonyos feltételek mellett hajlandó belemenni a játékba. Erre azért van szükség, mert a hivatal embereit sem ejtették a fejük lágyára: bizonyságot akarnak. Nincs mit tenni, a páros a vőlegény családjához utazik Alaszkába. Az események nem egészen az elképzeléseik szerint alakulnak.
A 2000-es évek egyik legviccesebb romkomjának tartják ezt a filmet. És tudom, hogy sokak kedvence Ryan Reynolds (az én nagylányomnak is, de ő a Deadpool miatt szereti).
Tény, hogy aranyosak voltak együtt, és hogy elég játékos volt a két szereplő között a kémia is, de ilyesmi természetesen csak a romantikus filmekben történik. Ja, hogy ez az! Hát egyszer nézhető nekem.
